Nagykálló város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nagykállói kistérség
Lakosság: 10483 fő
Terület: 68.55 km²
Népsűrűség: 152,92 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 42

Nevének eredete

A Nagykálló név néhány lehetséges magyarázata:

sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma
a kál szó jelentése „nagy”
a kálló régen gyülekezőhelyet jelentett (ezt őrzi például az „elkallódik” szavunk).

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben fekvő település.

Nyíregyháza 14 km, Balkány 14 km, Kállósemjén 8 km, Geszteréd 13 km, Napkor 9 km, távolságra található.

Története

Nagykálló a 14. században már mezőváros, és a Kállay család birtoka volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt.

1315-ben Károly Róberttől jogot kapott hetivásár tartására.

1323-ban a fennmaradt oklevelek szerint e helyen már vármegyei gyűlést is tartottak, s Kálló főként kedvező földrajzi helyzete következtében - mivel a nagyforgalmú Tokaj-Szatmárnémeti, Debrecen-Ungvár-Munkács-Beregszászközötti útvonalba esett - lassanként a környék gazdasági és kereskedelmi központjává vált

1457-ben a település urai, a Kállayak királyi engedélyt kaptak várkastély építésére.

1556-ban a törökök felégették, ezután a védelmét megerősítendő várat emeltek.

1574-ben végvárnak nyilvánították.

1603-ban Bocskai István itt telepítette le a hajdúit, ezzel hajdúvárosi rangra emelte, Nagykállót (amit akkoriban a sok áttelepülés miatt Újkállónak is hívtak). Lakóit a hajdúvárosok jogaival ruházta fel, ami együtt járt azzal, hogy lakosai mentesültek az állami és földesúri terhek alól, katonáskodásuk fejében.

Bocskai halála után Báthori Gábor a hajdúkat Hajdúböszörménybe telepítette át, Nagykálló megfogyatkozott, de továbbra is ipari központ maradt.

A XVII. század-ban Nagykállóban megalakultak, és virágzásnak indultak a céh-ek; a csiszár, kovács, lakatgyártó, szabó, csizmadia, szűcs, varga, melyeknek kiváltságlevelei az 1616-1654 közötti időkből valók.

1666-ra jelentős salétromfőzőhely.

1630-ban I. Rákóczi György elfoglalta, és itt bocsátotta ki Függetlenségi Kiáltványát.

II. Rákóczi Ferenc 1703. július 29-én, a Rákóczi-szabadságharc első ostromaként megtámadta, és másnapra bevette a várat.

1704-ben elrendelte a vár lerombolását (amit végül csak 1709-ben rendeltek el.

1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lett. Amikor 1867-ben Nyíregyháza megyeszékhely lett, Nagykálló háttérbe szorult.

1989-ben városi rangot kapott.

Megközelítése

(megközelítése)

Nagykállón született híres emberek

Simonyi József (1770. április 8. – 1832. augusztus 23., Arad) a "legvitézebb huszár", a napoleoni háborúkban közhuszárból ezredessé emelkedett vakmerõ katona. [[1]]
Korányi Frigyes (1828. december 10. – Budapest, 1913. május 19.), belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
Ámos Imre (Ungár Imre) 1907. december 7. – Ohrruf, (Németország), 1944) festőművész, Anna Margit festőművész férje.
Bereczky László (1931. szeptember 12. – 2001. július 14): író, újságíró, könyvtáros, Szinnyei József-díjas (1995)
Szabad János (1945 – ) biológus, genetikus. A biológiai tudomány doktora (1990-). A Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, Az Akadémiai Díj (megosztott, 1991) és a Szentágothai János Szakkuratóriumi Díj (2001) kitüntetettje.[[2]]

Nevezetességei

főtér: itt található a Református templom, a volt megyeháza és a Szabadság-kert.
Millenniumi emlékmű: 1896-ban emelték a magyar szabadságharcok emlékére.
református templom: 1710 körül épülhetett; harangtornyának, amely az Alföld egyik legmagasabb építménye (60 m), a Rákóczi-szabadságharc első ostromának emlékére a Rákóczi-torony nevet adták, és beleépítették az elfoglalt vár köveit.
római katolikus templom: a XVIII. században épült, késő barokk stílusban.
görög katolikus templom: a XVIII. században épült, Nagykálló legrégebbi épülete.
zsidó temetők
Helytörténeti Múzeum.
Korányi Frigyes emlékház.
Harangod: tanya Nagykálló közelében. A legenda szerint itt merült el a mocsárban a tatárok elől menekített harang. A környező vidék egyik legszebb része, ahol nyaranta kézműves táborokat rendeznek.
Ínségdomb: 1780-ban emelték, amikor az éhínség miatt a lakosok a földesúrtól, Kállay Ferenctől kértek gabonát, aki fizetségül a 12 méteres domb összehordását és a tetejére kilátó építését szabta meg nekik.

Testvértelepülések

Limanova, Lengyelország
Metzingen, Németország
Tasnád, Románia
Técső, Ukrajna

Demográfiai adatok

Lakosainak száma: 10.588
Háztartások száma: 3.516

Infrastuktúra

Oktatás

A város középiskoláiban tanuló 1500 diák hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását. Jelenleg is képeznek szabó-varró szakmunkásokat, középfokú közgazdasági, pénzügyi-számviteli és számítástechnikai szakembereket. Országosan elismert a német két tanítási nyelvű gimnáziumunk, ahol jelenleg is folyik olasz, angol és francia nyelvoktatás.

Mezőgazdaság

Ipar

Benetton Ungheria Kft.

Szolgáltatások

Hipermarketek

Profi
Penny Market épülő

Következő községek

További községek